TIZENEGY NŐ EGY LAKÓTÖMBBEN
1975. december 1-jén jelent meg Agnetha Fältskog ötödik sorlemeze, az Elva kvinnor i ett hus, amely a korábbi albumokhoz képest egészen új irányt képviselt. Tartalmában, hangszerelésében és produceri munkájában is újszerű, igényesen kidolgozott anyag született. A nagylemez – eltérően az előzőektől – konceptalbum: minden dal egy-egy nő szemszögéből mesél el egy történetet. Ennek köszönhetően a hangvétel játékosabb, időnként kacérabb, ugyanakkor több ponton személyesebb is a korábbiaknál. Itt már nem egy fiatal lány világra csodálkozása áll a középpontban, hanem az a tudatos szándék, hogy az énekesnő megmutassa, mire képes az ABBA- és szólóénekes-dalszerzői szerepén túl hangszerelőként és társként producerként is.
Az előző album, a När en vacker tanke blir en sång négy évvel korábban, 1971 végén került a közönség elé. Ezen már érződött Agnetha törekvése arra, hogy elszakadjon a melodrámában gazdag, táncdalos hangvételtől, és közelebb kerüljön a kortárs popzenei megszólaláshoz. A két megjelenés közötti négy év alatt számtalan meghatározó élmény érte: megszületett kislánya, Linda, megalakult az ABBA mint állandó zenekar, a kvartett megnyerte az Eurovíziós Dalfesztivált, és ezzel egy rendkívüli sikersorozat vette kezdetét.
Nem meglepő tehát, hogy a szólókarrierre kevesebb figyelem jutott. Ebben az időszakban mindössze néhány kislemez, valamint egy válogatásalbum (Agnetha Fältskogs Bästa) jelent meg.
Az ötödik sorlemezhez Agnetha már 1972-ben elkezdte gyűjteni a dalokat, ám a korábbiaktól eltérően ezúttal csak a legerősebb szerzeményeket tartotta meg, és kizárólag ezeket vitte stúdióba. További érdekesség, hogy a munkálatokat nem Björn irányította, hanem Agnetha Bosse Carlgrennel – dalszövegíróval, hangmérnökkel és producerrel –, valamint Michael B. Tretow-val közösen dolgozott. Az első stúdiófelvételek 1974 első felében kezdődtek a Glen és az Europafilm stúdióiban, nem sokkal a Waterloo rögzítése után.
Az eredeti elképzelés szerint a lemezen tizenkét dal kapott volna helyet, mindegyik egy-egy nő történetét mesélte volna el női nézőpontból. Ezek a nők mind különbözőek, mégis ugyanabban a házban élnek. A koncepcióhoz egy kinyitható borítós tasak is készült volna, Carlgren háttértörténetekkel és illusztrációkkal kiegészítve. A kiadó, a Cupol azonban elutasította az ötletet, sőt az anyagi keretet is csökkentette. Agnetha hektikus időbeosztása miatt a felvételek lassan haladtak, így sokáig az sem volt biztos, hogy az album egyáltalán elkészül.
A munkálatok végül 1975 szeptemberében fejeződtek be. A tervezett tizenkét dalból végül csak tíz készült el, ezek mellé a kiadó kérésére Agnetha felvette az ABBA S.O.S. című dalának svéd változatát is. Ennek azonban nem örült különösebben, mivel a szám ekkorra már hatalmas sláger volt, és nem illett bele a lemez koncepciójába. A svéd szöveget Stig Anderson írta, az angol verzió sorait szinte szóról szóra újraalkotva.
„Nem azért választottam az S.O.S.-t a lemezre, mert annyira a kedvencem lett volna, hanem főleg azért, mert ez volt az a dal, amelyben szólót énekeltem” – nyilatkozta később Agnetha.
Az Elva kvinnor i ett hus még így is nagyszerű album lett, és egyértelműen Agnetha legerősebb svéd nyelvű megjelenése. Igényesen hangszerelt, jól felépített pop-rock dalokat hallhatunk rajta, amelyek hangulatukban Elton John, Carole King, a Wings és a korszak meghatározó női előadóinak világát idézik. A zenei rendezés komplex: a vonósok finoman színezik a felvételeket anélkül, hogy túlzottan érzelmessé vagy szentimentálissá válnának. A középpontban azonban végig az énekesnő hangja áll, miközben a gitárok, a ritmusszekció és a zongora markáns, mégis visszafogott alapot adnak.
Az S.O.S. mellett számos kiemelkedő felvétel kapott helyet a lemezen. A már-már agresszív Var det med dej? háttérvokáljaiban Frida is közreműködik; ez a korong talán legrockosabb és legdinamikusabb darabja. ABBA-vonatkozásként az 1973-as Disillusion svéd, áthangszerelt változata is hallható. Míg Björn angol szövege egyértelműen szerelmi csalódásról szól, addig a Mina ögon jóval személyesebb hangvételű, és szélesebb érzelmi spektrumot jár be. Ez a verzió nemcsak felülmúlja az eredetit, hanem Agnetha egyik legjobb szólódala is egyben.
A lemez másik legszebb és legszemélyesebb pillanata a Visa i åttonde månaden, amelyet az énekesnő 1972 végén írt, amikor nyolcadik hónapban volt Linda nevű kislányával. Hasonlóan kiemelkedő a poszthippi hangulatú En egen trädgård, amelynek hangszerelése a lemez egyik legszebbje. Teljesen más világot képvisel a ringató, hatnyolcados lüktetésű Tack för en underbar, vanlig dag, amely egy naiv szemszögéből ad hálát Istennek a mindennapi élményekért – még a bevásárlásért is. A dal nagy rádiós siker lett, és több reklámban is felhasználták.
A játékos oldalát mutatja a másik sláger, a szokatlan ritmusokra épülő, rendkívül humoros Doktorn!, amely pikáns utalásokban bővelkedő szövegével a lemez egyik legkülönösebb darabja. Az enyhén reggae-s Dom har glömt ezzel szemben egy letűnt fénykorú híresség portréját rajzolja meg. A korábbi érzelmileg telített hangulatot zeneileg a Och Han Väntar På Mej idézi meg, ám a szöveg jóval komolyabb témát boncolgat: egy idősebb nő vágyakozását egy tizenöt éves fiú iránt. Hasonlóan bizarr az enyhén reggae-s lüktetésű Gulleplutt, amely ironikus, humoros módon közelít meg egy szokatlan románcot. A drámai Är Du Som Han? pedig egy olyan párkapcsolatba enged bepillantást, amelyben a nő attól fél, hogy új társa ugyanolyan lesz, mint az előző.
A nagylemez volt az utolsó a Cupol által kiadott Agnetha-sorlemezek közül. Több mint 50 ezer példány fogyott belőle, a slágerlistán a 11. helyig jutott, és több mint egy évig szerepelt rajta. Az eladások elmaradtak az ABBA-kiadványok és Frida Ensam című szólólemeze (130 ezer példány) mögött, ám az album még így is elérte az aranylemez státuszt. Ennek egyik oka lehetett, hogy a kiadó nem fektetett nagy hangsúlyt a népszerűsítésére, mivel a szerződés 1976 elején lejárt, és Agnetha a Polar Musichoz szerződött.
Az alacsonyabb példányszámhoz az is hozzájárulhatott, hogy 1975 teljes egészében az svéd négyes éve volt. Az ABBA album már április óta a listákon szerepelt, ősszel pedig a Greatest Hits válogatás aratott hatalmas sikert, miközben Frida Ensam című szólólemeze is néhány héttel korábban jelent meg.
Annak ellenére, hogy Agnetha nem igazán népszerűsítette ötödik nagylemezét, néhány hónappal a kiadás előtt a Sommarnöjet TV show-ban, 1975 augusztus 2-án két dalt elénekelt élőben az albumról. Az elhangzó Dom har glömt és a Tack för en underbar vanlig dag a stúdióverzióktól eltérő hangszerelést kapott, a vokalisták között ott találhatjuk a Glenmark testvéreket is, akik Gemini néven lettek Björn és Benny pártfogoltjai a nyolcvanas években.
A kritikák megoszlottak: egyesek szerint az album koncepciója nem illett igazán Agnethához, mások úgy vélték, hogy a dalszövegek nem emelik ki eléggé az énekesnő erősségeit. A későbbi megítélés azonban jóval kedvezőbb lett: a rajongók többsége számára ez a legjobb svéd Agnetha album. A kiadvány eredetileg csak vinilen és kazettán jelent meg, CD-n hosszú évtizedekig nem volt elérhető, noha több dala szerepelt válogatáslemezeken.
Az első CD-megjelenés 2004-ben, a De Första Åren 1967–1979 box részeként történt meg, majd helyet kapott a 2008-as Original Album Classics ötlemezes kiadványban és az egy évvel későbbi 3 Original Album Classics csomagban is. Az album először önálló formában, különleges zöld színű vinilen tért vissza a 2018-as Record Store Day alkalmából, ezt követte a CD-verzió 2019-ben, amely ma is kapható.
Bár Agnetha svéd nyelvű szólólemezei gyakran háttérbe szorulnak az angol nyelvű kiadványok mellett, az Elva kvinnor i ett hus mégis különleges gyöngyszem az életműben. A művészt alkotói csúcspontján mutatja meg, remekül hangszerelt, ötletes dalokkal, amelyek ma is időtállónak hatnak.
Felhasznált irodalom:
Palm, Carl Magnus. Abba: Bright Lights Dark Shadows, Omnibus Press, 2001.
Potiez, Jean-Marie. Abba: The Book, Aurum, London, 2003.
Ward, Daniel. Agnetha Fältskog: The Girl with the Golden Hair. Fonthill Media, 2016.
de Hart, Jeffrey. Interview with Bosse Carlgren by Jeffrey De Hart about Song-Writing Collaboration with Agnetha Fältskog, 12 Feb. 1998, www.carlgrens.info/htmlfiles/lyricsfiles/jefffey4th.htm.
de Hart, Jeffrey. Booklet; Agnetha Fältskog – The Första Aren 1967-1979, Cupol, 2004, pp. 30–33.