Szerződés az MHV-val
Közép-Kelet Európa mindig is egy furcsa territóriumnak számított az ABBA és a Polar Music számára. Egyrészben amiatt, mert a zenekar óriási népszerűségnek örvendett a keleti blokk országaiban, ugyanakkor az ideológiai különbségek és az országok zavaros pénzügyi helyzete miatt nem igazán lehetett követni azt, hogy a svéd négyes valójában hány kiadványt adott el, és ezeknek ellenértéke hogyan került végül a svéd lemezcéghez.
A hetvenes évek közepén-végén a Vasfüggönyön túl az ABBA-lemezek igazi luxuscikknek számítottak, amelyeknek ára a feketepiacon, illetve a mozgóárusoknál, valamint a magánlemezboltokban[1] többszöröse volt annak, amennyiért boltban forgalmazták (volna) őket.
Magyarországon is a nyugati előadók kiadványaiból állandó hiány volt, így ezt az MHV főleg Jugoszláviából és Indiából érkezett lemezekkel próbálta pótolni. A zavaros helyzet miatt Stig Anderson úgy döntött, hogy az 1978 őszére tervezett promóciós körútja során Magyarországot is útba ejti. Hazánkba szeptemberben érkezett, hogy megegyezésre jusson a Lemezgyárral a további ABBA-kiadványok ügyében, ugyanakkor az is kapóra jött neki, hogy a nemrégiben a mozikba került ABBA-filmet is népszerűsíthette. A látogatás során a popmenedzser sajtótájékoztatót[2] is tartott, ugyanakkor egy exkluzív riportot is adott Tardos Péternek az Ifjúsági Magazin részére[3]. A promóciós körútról így adott hírt a Hétfői Hírek 1978. szeptember 18-án:
„AZ ABBA-EGYÜTTES szövegírója és menedzsere: Stig Anderson (…) Budapesten járt. Tárgyalásokat folytatott a Hanglemezgyártó Vállalattal. Ennek eredményeként a világpremierrel egyidőben, október közepén már nálunk is forgalomba kerül az együttes legújabb, „Summer Night City” című lemeze, majd a most készülő ABBA-nagylemez is. Az ABBA terjesztési apparátusa emellett bekapcsolódik a magyar hanglemezek skandináviai exportjába is.”[4]
Egy magas minőségű zenealbum kívül-belül
Az új, Voulez-Vous című nagylemez több mint fél évvel később, 1979. április 23-án került a boltokba Svédországban. Hazánkban erre még néhány hónapot várni kellett, azonban a Kossuth Rádió 1979. május 20-án este 9 órakor[5] lejátszotta a teljes zenealbumot a magnósok nagy örömére, így a közvetítést mindenki hallhatta, aki odakapcsolt.
Ami viszont a hazai megjelenést illeti, arra 1979. június 14-én került sor. Annak ellenére, hogy az SLPX 17601-es katalógusszámmal ellátott kiadvány nem tartalmazott dalszövegekkel ellátott belső borítót, a Pepita címkés Voulez-Vous mégis szépen kivitelezett laminált tasakban jelent meg, amelynek nyomdai kivitelezése (Globus Nyomda) megállja a helyét a nyugat-európai és amerikai változatok mellett is.
A borító hátoldalán a dalszövegek címeit magyarra is lefordították, azonban ezek között több olyat találunk, amelyek félrefordításoknak tekinthetők. Emiatt több kritika is érte a kiadványt, erről Tardos Péter így írt az Ifjúsági Magazinban.
„Így például megbírálhatták volna a nálunk különbben példás gyorsasággal megjelent Abba-album angol címeinek magyar fordításait. „As Good As New” —„Új is, meg jó is” — ferdítette a fordító, jóllehet ez a kifejezés fölöttébb ismert,minden használt holmit áruló boltkirakatában olvasható : „Olyan jó, mint az új”…A „Voulez-vous” nem „Amit akartok” jelentésű, hanem „Akarja?” „Akarjátok”? „A királynak nincs koronája” helyett „A király elvesztette a koronáját” (..). A „Chiquitita” fordítása stimmel… Egyébként jól tudom, tíz cím lefordításáért igen szerény összeg jár, amennyiért nem kaphatók meg a jeles műfordítók a kiadókból vagy a Pannónia filmgyár vagány magyarítói. De azért bizonyára akadna békés átmenet a kettő között. ABBA maradjunk, hogy a jövőben ezt sikerül megoldani…”[6]
A korong dinamikusan, erőteljesen szólt, ennek főleg az volt az oka, hogy a mesterlemezek Svédországból érkeztek, a gyártás pedig a dorogi Hanglemezgyárban, a nemrégiben beszerzett legújabb nyugati gyártású Neumann VMS-70 típusú vágógéppel[7] készült Mocsáry Gábor hangmérnök közreműködésével.
Mennyi az annyi?
A zenealbumból elsődlegesen 75.000 példányt készítettek, amely nagyon hamar el is fogyott. Mekkora volt a valós példányszám, amit a lemezből gyártottak? Nehéz megmondani, mert ellentmondásos információk állnak rendelkezésre a kiadványról.
Erdős Péter, az MHV márkamenedzsere 130 ezres példányszámot említ az Új Tükör 1979. december 23-ai számában egy, a Karády Katalin-albummal kapcsolatos interjúban[8]. Ezzel szemben a Hajdú-Bihari Napló 1979. december 31-i számában ennél magasabb, 150 ezres tételről ír[9].
Melyik lehet ezek között a helytálló? A 75.000-es példányszámot említi meg az amerikai Billboard magazin[10] is. Ugyanakkor a beszámoló szerzője, Paul Gyongy azt is hozzáteszi, hogy utángyártás biztosnak tűnik, ugyanakkor az „eladási számok tekintetében a Voulez-Vous már kétszeres aranylemeznek számít, amely így minden bizonnyal ez az ABBA legsikeresebb nagylemeze”[11] lehet hazánkban.
E sorok írója szerint ez a hetvenötezres példányszám tűnik a legreálisabbnak, mivel ezt a mennyiséget a nagy érdeklődés miatt könnyen el tudtak adni, és így ki tudták elégíteni a hazai ABBA-rajongók igényeit.
Mivel a kiadvány napjainkban is könnyen elérhető használt lemezeket forgalmazó boltokban, bolhapiacokon és aukciós portálokon, így elég nagy mennyiséget kellett belőle gyártani, amely akár 75.000 darab is lehetett. Azonban a a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Lemezposta szolgáltatása csak nagyon kevés alkalommal említi a kiadványt, azt is csak a megjelenés után pár hónappal, 1979 októberében[12].
Ugyanakkor, ha százezernél több példányt nyomtak volna belőle, akkor átlépte volna az aranylemez határát, amelyet nagyjából ekkortájt emeltek meg 50.000 eladott példányról százezerre. Így, ha a Voulez-Vous aranylemezt kapott volna, akkor a hírt több újságnak meg kellett volna írnia, ez azonban nem történt meg.
Olcsóbb, mint a többi
További érdekességnek számít az is, hogy eltérően a külföldi importlemezek 190 Ft-os árától, a hazai Voulez-Vous-t a lemezboltokban 150 Ft-ért lehetett kapni. Ez az akkori magyar előadók kiadványaihoz képest (90 Ft) még mindig magasnak számított, de mivel helyben készült, így az MHV olcsóbban tudta forgalmazni, és ezen az áron forgalmazták a lemezboltok is – legalábbis elméletben. Keglovich János, a Déli Hírlap újságírója a következő tapasztalatról számolt be ABBA-hagytam… című cikkében.
„Sok lemezbaráttal együtt magam is érdeklődéssel vártam e lemez megjelenését (…) a majdan megjelenő nagylemez ára — éppen azért, mert hazai gyártmány — olcsóbb lesz a külföldről vásárolt nagylemezekénél. (…) a lemezpiac újdonságát 150 forintért vásárolhatják meg a gyűjtők. (…)
— Százkilencven forint — mondta az eladónő. s mar blokkolta volna az összeget…
— Bocsánat, úgy tudom, hogy százötven… — jegyeztem meg.
— Nálunk százkilencven — mondta határozottan. (…)
Nem az én dolgom eldönteni, hogy ki es hol követett el mulasztást; mekkora összeg folyt be — jogtalanul: s a vevők megkárosításáért egyáltalán ki a felelős. De az mégiscsak bosszantó, hogy egy állami boltban hovatovább a feketepiac törvényei érvényesülnek. Ráadásul úgy, hogy az üzletvezetőnő is csak néhány nap múlva (…) értesült az „árdrágításról”, amikor telefonon érdeklődtem: miként történhetett? (…)[13]
Kritikák innen-onnan
A nemzetközi fogadtatáshoz hasonlóan a Voulez-Vous hazánkban is meglehetősen vegyes véleményeket kapott. Mola György például egy elég szokatlan hangvételű, roppant ironikus recenzióban például az Alma szappanhoz hasonlította a frissen megjelent nagylemezt a Pop Magazinban:
„Nincs szükség erőteljes dörgölésre. a hab úgy simul kezünkbe, mint az Abba-harmóniák a fülbe, érintetlenül hagyva a hallójáratokon túli területet mindenféle erőlködés nélkül. És az illat! Tökéletesebb, mint egy valódi zamatos almáé. (…) Ez a szintetikus illat semmivel sem könnyebben törölhető a memóriából, mint a Volvo-céget megszégyenítő négyes lányaink PVC-hangja. (…) Igazuk volt a filmkritikusoknak, az Abba tiszta és pedáns, mint a Bergman-filmek első negyedórája. És ott is ér véget.”[14]
Ugyanitt Bálint Péter már kevésbé elutasítóbb a koronggal kapcsolatban, és írásából (A koktél album) már jóval több szakmaiság árad.
„(…) A lemez szinte valamennyi dala más és más ízlés szolgálatát célozza. Ennek ellenére vagy éppen ezért, érdekes lemez a Voleuz-Vous. Érdekes, mert jól szemlélteti azokat a buktatókat, amelyek mindazokra várnak, akik túlontúl az érdeklődés nemzetközi vonzerejébe kerülnek. (…) Idén Benny Andersson és Björn Ulvaeus zeneszerzői-hangszerelői megoldásaiból az derült ki: bizonyítani akarták képességeik és igényeik kiszélesedését, hogy a megszólalás szakmai szempontból is értékelhető, de fogyasztható is legyen. E mixtúra kikeverése legalább olyan nehéz, mint az aranycsinálás, vagy fajsúlyos lesz a végtermék, de nem csillog, vagy fénylik, de…”[15]
Hozzá hasonlóan Fábián Tibor is komolyan veszi a feladatát, ugyanakkor teljesen mást emel ki írásában.
„Az Abba mindig ügyesen használta föl és építette számaiba a régebbi zenei irányzatok hangszerelési ötleteit és hangzásvilágát (…) – de úgy tette ezt, hogy csakis az Abbára jellemző eredeti dalok születtek. Ezúttal azonban ez az alkalmazkodás már átlátszó utánzatokban nyilvánul meg. A (…) „Voulez-Vous” és a „The King Has Lost His Crown” szinte a megtévesztésig hasonlít a Bee Gees- dalokhoz. (…) Ezenkívül az Abba-dalban önmagát plagizálja- Íme az epigonpárok: „As Good as New” az „SOS”-hez hasonlít. „Does Your Mother Know” – a „Mamma Mia” epigonja. az „If it Wasn’t for the Nights pedig a Dancing Queen”-hoz hasonlítható.”[16]
A kritikák ellenére a közönség szerette a kiadványt, annyira, hogy a lemez elég hamar elfogyott, ugyanakkor a dalok kottáit tartalmazó ABBA Album 2 is nagy sikert aratott.
Végül pedig érdemes megemlíteni a nagyszerű Z magazint, amely a kilencvenes évek közepétől néhány éven keresztül képviselte a minőségi zenei újságírást a Rockinform és a Lemezbörze kiadványok mellett. Itt Paul Berger a következő szavakkal jellemezte a zenealbumot 1997 júniusában.
„Ha a Voulez-Vous-t végig olyan zenével töltötték volna meg, amit a lemez első nyolc perce ígér, ezt az albumot minden idők öt legnagyobb lemeze között tartaná számon a poptörténelem, valahol a Sgt. Pepper és a Dark Side of the Moon táján. (…) Az As Good As New három perc huszonkét másodperce egyszerűen remekmű, amit tanítani kéne. (…) ilyen nagyszerűen, új egészet alkotva csak az Emerson, Lake and Palmer trió illesztett egymáshoz klasszikus és popelemeket, és senki más sem az úgynevezett progresszív rock művelői közül. A második szám, az album címadó dala akkor vitte tökélyre a szintetizátor diszkó és a maximálisan emberi ének kombinációját, amikor ez még senkinek sem sikerült(…)”[17]
A Voulez-Vous, mint nagylemez egyike a zenekar legváltozatosabb munkáinak; az akkortájt hódító diszkó stílusjegyei mellett találhatunk itt retrospektív és modern hangvételű popszámokat és népzenei ihletési balladákat is. A hazai kiadású hanglemez amellett, hogy remekül szól, egy igazi kordokumentum is egyben, mivel egy olyan korszakban került a közönség elé, amelyben nem sok ilyen magas minőségben kivitelezett licenszkiadványt forgalmaztak hazánkban.
Így ahelyett, hogy ráhúznánk a kommersz retrodiszkó címkét és kitennénk a lomtalanításba az egykori fekete lemezt, adjunk neki még egy esélyt. Hallgassuk meg még egyszer ezúttal a hangulat mellett figyelve az egyes hangszerekre, vokális harmóniákra, szövegekre, és próbáljuk meg beleképzelni magunkat egy olyan tinédzser helyébe, aki 1979-ben ugyanezt a korongot hallgatva álmodozott a jövőről. Talán így megértjük, hogy miért tekinthető a lemez kultuszkiadványnak hazánkban.
[1] Kapuvári, Gábor Béla. “Lemezek Pultról És Szatyorból.” Népszabadság, 8 Jan. 1978, p. 17.
[2] “Hazai Tükör.” Új Tükör, XV, no. 39, 24 Sept. 1978, p. 43.
[3] Tardos, Péter. “A Sikerkovács.” Ifjúsági Magazin, 1 Oct. 1978, p. 27.
[4] “A HH Krónikája.” Hétfői Hírek, 11 June 1979, p. 4.
[5] “Mai Műsorok, Kossuth Rádió, Töltsön Egy Órát Kedvenceivel, Az ABBA Együttes ésJohn Travolta Műsorából. ” Népújság, 20 May 1979, p. 11.
[6] Tardos, Péter. “BEAT, POP, ROCK.” Ifjúsági Magazin, 1 Sept. 1979, p. 34.
[7] Mocsáry, Gábor. Mocsáry Gábor: Jóvágású Hanglemezek, www.hifimagazin.hu/HFMCD/HFM/CIKKEK/HFM1803.HTM. Accessed 2 May 2024.
[8] Sombor, Judit. “Karády.” Új Tükör, 23 Dec. 1979, p. 23.
[9] Bőnyei, József. “Szilveszteri Gondolatok Karády Katalinról.” Hajdú-Bihari Napló, 31 Dec. 1979, p. 7.
[10] Gyöngy, Paul. “ABBA The World – Hungary.” Billboard, 8 Sept. 1979.
[11] Gyöngy, Paul. “ABBA The World – Hungary.” Billboard, 8 Sept. 1979.
[12] “A Lemezposta Ajánlata.” Képes Újság, 6 Oct. 1979, p. 22.
[13] Keglevich, János. “ABBA-Hagytam…” Déli Hírlap, 3 July 1979, p. 11.
[14] Mola, György. “Valódi Zöld Alba (!).” Pop Magazin, autumn 1979, p. 21.
[15] Bálint, Péter. “A Koktél Album.” Pop Magazin, autumn 1979, p. 21.
[16] Fábián, Tibor. “Abba-Svindli —Plágiumper Nélkül.” Pop Magazin, autumn 1979, p. 21.
[17] Berger, Paul. “Katalógus: ABBA.” Z Magazin, June 1997, pp. 31.