AZ ELSŐ, NEM REMASZTERELT KIADÁS (1982-1997)
Sokak számára köztudott tény, hogy az ABBA The Visitors című albuma egyike volt a legelső CD lemezeknek, és nagyon hamar, már 1982 októberében megvásárolható volt a boltokban. Többek között azért esett a választás erre a lemezre, mert szinte teljes egészében digitális módon lett rögzítve, így kiváló volt arra, hogy a frissen piacra került, nagyon magas áron kapható CD lejátszókat ezzel az új formátummal tesztelhessék.
Ekkortájt az ABBA iránt még nagy érdeklődés volt, így volt értelme annak, hogy a The Visitors után további CD-k is megjelenhessenek. Így még ugyanebben az évben a The Singles The First Ten Years kétlemezes válogatás mellett a Super Trouper és a Greatest Hits Vol. 2. is kiadásra került. Továbbá az elkövetkezendő két évben három korábbi sorlemez (Arrival, The Album, Voulez-Vous) is a boltokba került.
A nyolcvanas évek első felében öt sorlemezt és kettő nagyobb válogatást lehetett ebben a formátumban kapni. Ami viszont a kivitelezést illette, a Super Trouper és a The Visitors kiskönyve tartalmazta a dalszövegeket, míg a többi kiadvány füzete csak négyoldalas volt, kevés képpel és minimális információval.
Ezeket a kiadványokat Nyugat-Németországban (később Franciaországban és Angliában) gyártották, és a Polydor forgalmazta őket több európai országban is. Svédország kivételnek számított, annak ellenére, hogy eleinte a Polar Music-os logós CD-k is Németországban készültek. Az első Polydor által kiadott lemezek pirosak voltak (míg a Polar- kiadványok kékek), és csak 1984-től lettek a CD-k átlátszóak, rajta a Polydor (vagy a Polar) logóval.
A kérdés az, hogyan szóltak ezek a CD-k és milyen forrásokból származtak a dalok? Ezekhez az eredeti albumok analóg maszterszalagait használták fel, amelyeket digitalizáltak, azonban nem remasztereltek. A Polydor főleg a nála lévő szalagokról dolgozott, így a kiadványok minősége változó. Ezeknek egy része, mint például a The Visitors, a Voulez-Vous, a Super Trouper és a Greatest Hits Vol. 2., nagyon jól és dinamikusan szólt, valamint hasonló a helyzet a The Singles The First Ten Years CD-változatával is.
Ami viszont az Arrivalt illeti, itt a CD-változat fakón és erőtlenül szólt, de ez még lényegesebben jobb volt, mint a következő sorlemez esete. A The Album CD-kiadása már jóval problémásabb volt. Ennek oka az, hogy az eredeti vinil masztere egy hibás szalagra készült, ami miatt a nagylemez A- oldalának az összes dalában jelen van egy hangzásbeli torzulás. Míg ez a Take a Chance on Me és a One Man, One Woman esetében alig hallható, addig az Eagle és a The Name of the Game című dalokban már jóval meghatározóbb. Mivel ezt a hibás mesterszalagot használták fel a CD változathoz is, így ott a probléma még jobban hallható, ennek ellenére az eredeti LP-megjelenés dinamikája is jelen van, ami javít valamennyit a hangzáson.
Továbbá a hiba mindegyik 1997 előtti válogatáslemezen is megtalálható, amely az eredeti, nem remaszterelt dalokat tartalmazzák. Azonban több kiadványon, ahol a két dal rövidített változata szerepel, a hangzásbeli torzulás nincs jelen.
Az ABBA-sorlemezek CD kiadásainak történetében a fordulópont 1985, mivel ekkortól már az ABBA nem igazán számított divatos zenekarnak. Ennek ellenére a CD-kiadások folytatódtak; először 1986-ban az ABBA Live, majd egy évvel később az 1975-ös sorlemez is (ABBA) megjelent. Az utóbbi kiadványra a svéd négyes első kettő albumáról is kerültek bónuszdalok. Ennek oka az volt, hogy sem a Ring Ring-et, sem pedig a Waterloo albumot nem tervezték CD-n kiadni, így ezekről összesen öt felvételt vettek át. Az ABBA CD-változata (amit a Polydor forgalmazott) jóval igénytelenebb kivitelezésű volt, mint a korábbiak, és elég zajosan is szólt.
Mi volt a helyzet a világ többi országában? Japánban a Discomate, a zenekar helyi kiadója, a Discomate jelentetett meg ABBA CD-ket az Arrivaltől egészen a The Visitors-ig, majd a cég csődbe menetele után a kiadást a Polydor vette át. Ezek a CD-k nem vették át a Polydor-os megjelenések dizánját, hanem a japán LP-kiadások maszterszalagaiból és jóval igényesebb grafikai kivititelezéseiből dolgoztak, így a végeredmény több szempontból is felülmúlta az európai változatokét.
Az Egyesült Államokban és Kanadában a zenekar életműve ekkortájt a Warnerhez tartozott, amely a CD formátum belépése után csak néhány ABBA-kiadványt adott ki. Ezek között voltak a nagyobb válogatáslemezek (Greatest Hits, Greatest Hits vol. 2) mellett a két utolsó nagylemez, a The Visitors és a Super Trouper is. Az utóbbi azért számít érdekesnek, mert több basszussal, jóval dinamikusabban és erőteljesebben szólt, mint az európai változat. Az Egyesült Államokban a Polydor 1995-ben adta ki újra az ABBA-sorlemezeket, ekkor már az összes sorlemez elérhető volt a boltokban.
Svédországban az évtized második felében az újrakiadási hullám idején az ABBA első három albumát kapott CD-megjelenést, amelyekhez az eredeti kiadásokat használták, és ezek a Polydor-os változatokkal összevetve jobban szólnak.
Amikor 1989-ben Stig Anderson eladta a teljes ABBA-életművet a PolyGram mammutkiadónak, a CD-n megjelelt sorlemezek tekintetében nem jelentett nagy változást, mert ezeket folyamatosan utánnyomták, így gond nélkül lehetett őket kapni. Továbbá amiatt sem, mert a Polydor, mint kiadó a PolyGram része volt, így az ABBA CD-k forgalmazása házon belül maradt. Így nem meglepő az a tény, hogy a hiányzó két sorlemez, a Ring Ring és a Waterloo is a CD-sorozat része lett; erre 1990-1992 között került sor. A gond ezekkel az volt, hogy mindkettőt rendkívül igénytelen és ötlettelen kivitelezés és rendkívül zajos hangzás jellemezte, azonban ezekkel már a teljes ABBA-sorlemez kollekció CD-n (és persze kazettán is) elérhetővé vált a lemezboltokban a kilencvenes évek elején és közepén.
Ugyanekkor az ABBA hangmérnöke, Michael B. Tretow remaszterelte a teljes ABBA-életművet, azonban a felfrissített, korszerűsített hangzású daloknak csak egy része jelent csak meg. Ezek az ABBA Gold, a More ABBA Gold, az ABBA Oro és Mas Oro, a Dancing Queen kislemez (a Happy New Year), valamint még a Thank You for the Music kollekciókon hallhatóak. Azonban az 1997-ig megjelent, kisebb horderejű válogatáslemezek és a limitált klubkiadványok az eredeti CD megjelenésekről csemegéztek, így az eredeti, nem remaszterelt ABBA-életmű hallható rajtuk – minden előnyükkel és hibájukkal egyetemben.
Vajon érdemes-e ezeket az eredeti CD-változatokat beszerezni? A válasz egyértelműen igen, mert a sok ezek közül nagyon jól és dinamikusan szól, visszaadva azt a hangulatot és dinamikát, amely a fénykorbeli ABBA-vinileket jellemezte. Habár ezek a CD-változatok halknak és visszafogottnak tűnnek a jelenleg is elérhető kínálattól, ez mégsem gond, még így is érdemes utánajárni az utolsó három sorlemeznek és a két nagyobb válogatásnak CD formátumban is. Annak ellenére, hogy ezek már a régen törlésre kerültek, használtan mégis be lehet őket szerezni nagyon olcsón többek között a következő oldalakon:
Felhasznált irodalom
“Abba Discography | Discogs.” Discogs, www.discogs.com/artist/69866-ABBA. Accessed 26 Feb. 2024.
“European Cds.” Abba on CD, 15 Apr. 2009, abbaoncd.wordpress.com/european-cds/.
“Japanese Cds.” Abba on CD, 3 Oct. 2009, abbaoncd.wordpress.com/japanese-cds/.
“American Cds.” Abba on CD, 16 Sept. 2010, abbaoncd.wordpress.com/north-american-cds/.