Lemezvásárlás a hetvenes években
Már-már közhelynek tekinthető az, hogy ha valaki a hetvenes években hanglemezt szeretett volna venni, jóval nehezebb dolga volt itthon, mint a vasfüggöny túlsó oldalán – mindezt annak ellenére, hogy árultak hanglemezeket a zeneboltokban, áruházakban, sőt, egyes vidéki ABC-k műszaki részlegein is. Amellett, hogy kereslet és a kínálat időnként nem fedte egymást, gyakran lehetett szembesülni termékhiánnyal, valamint többéves elcsúszással is[1].
Ezt a rést kihasználva nagyon gyorsan megjelentek lemeznepperek, a feketén dolgozó mozgóárusok[2], akik már az aktuálisabb külföldi kínálattal dolgoztak, azonban a rendkívül magas áraknak köszönhetően[3] az átlagemberek legtöbbje ezeket nem tudta megengedni magának, és a legtöbb esetben azt sem, hogy külföldre utazva az ottani jóval frissebb és nagyobb kínálatból válogathasson.
Mivel a Kádár-kori szocializmusban fentről határozták meg, mit mennyiért lehetett kapni, a boltokban kapható lemezek árai is ezt a központilag eldöntött álláspontot képviselték. A hetvenes évek első felében egy hazai könnyűzenei nagylemez átlagosan 80 Ft[4] volt, az évtized vége felé viszont már 90 Ft-ot kértek egy poplemezért, 70 Ft-ot pedig egy komolyzenei, művész- vagy meselemezért[5].
Az első hazai licenclemezek
Azonban mi volt a helyzet a külföldi előadókkal? Az évtized első felében nagyon alacsony példányszámban, de már készültek nyugati zenekarok (Deep Purple, Nashville Teens, Brotherhood of Man) hazai kiadású kislemezei is[6], melyeket számottevően nem tudták kielégíteni a hazai érdeklődést, ezért inkább kuriózumnak tekinthetőek. Ezeken sok esetben nem a közönség által várt dalok jelentek meg, hanem azok, amelyekhez az állam hozzá tudott férni, és ezek egy része már évekkel korábban lefutottnak számított külföldön[7].
Az MHV felismerte, hogy valamit tennie kell, hogy az igényeket legalább minimális szinten kielégítsék[8], így Indiából, Jugoszláviából és más szocialista országokból hoztak be hanghordozókat[9], amelyeken nyugati előadók szerepeltek; ezek nagy részét a pillanatok alatt elkapkodták. A helyzet jelentősen javult a hetvenes évek közepére, azonban a külföldi kiadványok száma még mindig nagyon alacsony volt, hiába volt szélesebb a válaszék – nem beszélve az indiai kiadványok hírhedten rossz minőségéről [10].
A Dorogi hanglemezgyár felépülése sokat javított a helyzeten; jóval több hazai lemez került a hazai boltokba, és ezek a tömegtermelésnek köszönhetően olcsóbbak lettek, azonban inkább mennyiségi előrelépésről beszélhetünk, mint a termékskála bővüléséről, hiszen a hiányt nem sikerült még ekkor sem megszűntetni[11].
Mennyire számítottak luxuscikknek a hanglemezek a hetvenes években? A KSH által közzétett Nominál- és reálbér, reáljövedelem táblázat[12] alapján az 1973-as havi átlagbér 2 629 Ft volt[13], így a korábban említett, lemezenkénti 80 Ft-os ár ekkoriban magasnak tekinthető – ebből 32 darab 80 Ft-os hanglemez telt volna ki. (Érdekességképpen megemlítendő, hogy ekkortájt a füstszűrős Sophianae cigaretta dobozára 8 Ft-ba került[14].)
A kiszamolo.com weboldal infláció kalkulátorával[15] átszámítva ez az összeg mai árral számolva 5660 Ft-ot érne[16], amely a 2022-es átlagbér tekintetében nem tűnik olyan nagynak, azonban nem vethető össze egy lapon a mindennapi megélhetési cikkek áraival. Így látható, hogy a lemezvásárlást nem mindenki engedhette meg magának, mégis a kiemelt előadók lemezei akár százezres példányszámot is elérhettek.
Ha viszont az 1979-es évet nézzük, az akkori 90 Ft-os nagylemez-ár 4849 Ft-ot[17] érne a 2022-es árfolyamon. Ez az akkori, 3887 Ft-os havi átlagbérhez[18] (melyből már 43 hazai könnyűzenei nagylemez telt volna ki) hasonlítva elmondható, hogy a kiadványok ekkoriban már olcsóbbak és lényegesen jobb minőségűek lettek – így még többen engedhették meg azt, hogy lemezeket gyűjtsenek.
ABBA lemezen, külföldről
A külföldről, főleg Indiából és Jugoszláviáról érkező licenckiadványok ára akkortájt még magasabb volt[19]. Ha a hazai ABBA-kultusz tetőpontját, az 1978-as évet nézzük, akkor a nemrégiben megjelent, Svédországból behozott, kiváló minőségű ABBA – The Album a boltokban 190 Ft-ba került[20], akárcsak az indiai változat[21]. Hasonló volt az ára az Arrival jugoszláv kiadásának is. Ebben az évben az átlagbér 3 687 Ft volt[22] – ebből 19 ABBA-lemez telt volna ki. Ezeknek a kiugróan magas ára a kiszamolo.com weboldal infláció kalkulátorával átszámítva 11.148 Ft-ot[23] érne a mai árfolyamon, tehát egyértelműen luxuscikknek számítottak, így nem mindenki számára voltak elérhetőek, különösen nem a jövedelemmel nem rendelkező, tizenéves korosztályt számára, akik a rajongóbázis nagy részét tették ki.
Ennek ellenére a The Album aktuális és divatos kiadvány volt, és mivel ekkortájt jelent meg az ABBA – The Movie a hazai mozikban, így az ötvenezres készletet nagyon hamar fel is vásárolták a hazai boltokban, így a karácsonyi nagy forgalom után nem sok maradt belőle[24].
Hazai kiadású ABBA-lemezek
Az 1979-es év egyik nagy szenzációja a Voulez-Vous nagylemez hazai kiadása volt, amely nem sokkal a nemzetközi megjelenés után, nyáron került a lemezboltokba, és első körben 75.000 példány készült belőle Dorogon[25]. Ennek ára 150 Ft volt[26], amely ma 8082 Ft-ot érne, tehát egyfelől olcsóbban lehetett megvásárolni, mint a többi külföldről behozott kiadványt. (Az 1979-es 3877 Ft-os átlagbérből[27] 36 db-ot lehetett volna venni.) Azonban a magyar előadók nagylemezeivel (90 Ft) összehasonlítva még mindig nagyon drágának számított, ennek ellenére nagyon erős promóciót kapott a médiában, és év végére a készlet el is fogyott.
A nagylemezek mellett ABBA-kislemezek is megjelentek Pepita-köntösben, amelyeket a nagy érdeklődés miatt többször is kiadták, újranyomtak. A hat ABBA-korong darabára egységesen 40 Ft volt[28][29], ezek közül a három 1977-ws mai áron 2455 Ft-nak felelne meg, a Summer Night City 2347 Ft-nak, a Chiquitita 2155 Ft-nak, míg a The Winner Takes It All esetében ez az összeg 1975 Ft –ot érne a 2022-es árfolyamon[30].
Az 1980-as Super Trouper Magyarországon hazai kiadásban 1981 nyarán jelent meg, és két éven keresztül kiemelt kiadványnak számított. Elődjéhez hasonlóan ez is Dorogon készült, és a boltokban a többi külföldi licenclemezhez hasonlóan 190 Ft-os áron forgalmazták[31], amely észrevehetően drágább volt, mint a Voulez-Vous két évvel korábban. (2022-es árfolyamon ez 8970 Ft-nak felel meg[32], és az 1981-es átlagfizetésből ebből a lemezből 22 db-ra futotta volna.)
Mi lehetett ennek az oka? A kubai olajválság és árrobbanás a hazai lemezkiadásra is rányomta a bélyegét, azonban mivel az MHV monopólium-helyzetben volt, és fentről szabályozták, így másképpen élte meg ez a helyzetet[33].
A nyolcvanas évek elejének másik ABBA-kiadványa a The Visitors volt, azonban ez nem a hazai, MHV-s változatban került a boltokba, hanem a csehszlovák Supraphon kiadást hozta be a magyar állam, és ezeket 220 Ft-ért lehetett kapni 1982 őszén-telén[34]. Mennyire volt ez magas akkoriban? Azt mondhatni, hogy kiemelkedően, mert ez a 220 Ft a 2022-es árra átszámítva 9716 Ft-ot érne[35]. Emellett, ha azt nézzük, hogy az 1982-es átlagbérből (4651 Ft[36]) csak 21 darab telt volna ki, láthatjuk, hogy ez így már kifejezetten drágának számított.
PolyGram kiadványok
A kilencvenes évek elején kezdődő ABBA-reneszánsz idején már nem a Hungaroton felelt a svéd négyes kiadványaiért, hanem az egyik nagy multinacionális lemezkiadó cég, a PolyGram forgalmazta őket Magyarországon. Ezek már szabadárasok voltak, tehát a nagykereskedelmi ár alapján az adott üzlet határozta meg azt az összeget, amennyiért forgalomba kerültek.
Az 1992-ben megjelent ABBA Gold-ot vinilen nem, csak CD-n és kazettán lehetett kapni, az előbbiek az Record Express árai alapján 1600 Ft-ba, míg az utóbbiak 600 Ft-ba kerültek[37]. A More ABBA Gold esetében 1993-ban a CD lemezért 1880 Ft-ot[38] kértek el, míg a kazetta a pécsi FEMA hipermarketben 700 Ft-ba[39] került. (E sorok írója tisztán emlékszik arra, hogy az ABBA stúdiólemezek kazetta-változatait a Folio CD Postától 600 Ft-os áron szerezte be, illetve ezeket a pécsi Konzum áruház lemezosztályán ezeket 500 forint környékén lehetett kapni 1994 és 1996 között.)
A kilencvenes évek elején jelentkező infláció már itt is tetten érhető, így az folyamatos áremelkedés a lemezipart sem kímélte, sőt! A kiadványok árai néhány év alatt majdnem a kétszeresére nőttek, erre jó példa az Új Demokrata 1995/32. heti számában megjelent CD-sikerlista, ahol az ABBA Gold CD formátumban már 2870 Ft-ba került[40]. Ugyancsak hasonlóan sokkoló az, hogy a Magyar Zeneklub 1996-os katalógusában az ABBA Gold hasonló áron szerepel, viszont ekkortájt a kazettát már 1190 Ft-ért lehetett megrendelni, azonban a tagsági belépő akcióként ezeket féláron lehetett beszerezni[41].
Zárszó
A cikk címében megfogalmazott kérdésre választ adni nem nehéz a fentiek alapján; amíg a szocializmusban a mindennapi élethez szükséges árucikkek áraival összehasonlítva az ABBA-nagylemezek bizony luxuscikkeknek számítottak, mert az akkor fizetésekhez viszonyítva viszonylag drágán lehetett őket beszerezni. Azonban a hetvenes évek végére a hazánkban gyártott külföldi licenckiadványok már valamivel olcsóbbnak számítottak. A kilencvenes években a hazánkban is megtelepedő PolyGram már a világpiaci árakhoz igazította a kiadványokat, amelyek már drágábbak lettek, de a bérek emelkedésével és a CD lemezek egyre nagyobb térhódításával egyre többen engedhették meg maguknak, hogy a teljes ABBA-diszkográfiát könnyedén beszerezhessék. Azonban még nem esett szó az 1990-es években rendkívül népszerű lengyel kiadású hamisított kazettákról és az olyan „szürkezónás” kiadványokról sem, amelyek a hazai szerzői jogi törvényben lévő kiskapu miatt nagy számban jelenhettek meg ekkortájt. De ez már egy teljesen másik történet.
[1] V., A. “ABBA Megérkezett…” Napló, 18 Feb. 1978, p. 9.
[2] Kapuvári, Gábor Béla. “Lemezek Pultról És Szatyorból.” Népszabadság, 8 Jan. 1978, p. 17.
[3] Szántó, Péter. “Hanglemezüzlet Szatyorból .Az Elvis: Három Kiló .” Népszava, 26 Jan. 1979, p. 4.
[4] “Hanglemez Újdonságok.” Magyar Ifjúság, 6 July 1973, p. 55.
[5] “A Lemezposta Ajánlata.” Képes Újság, 6 Oct. 1979, p. 22.
[6] “Pepita.” Discogs, www.discogs.com/label/38738-Pepita. Accessed 24 June 2023.
[7] Éliás, Tibor. “Törvényen Kívüli Lemezlovas.” Magyar Hírlap, 6 Apr. 1974, p. 9.
5 “Beat Pop Jazz Indiai Lemezeken.” Hanglemez Magazin, 1974, p. 3.
6 Elek, Lenke. “A Beattől Az Operákig : Lemezpiaci Helyzetkép — Importtervek .” Magyar Hírlap, 11 May 1975, p. 11.
7Elek, Lenke. “A Beattől Az Operákig : Lemezpiaci Helyzetkép — Importtervek .” Magyar Hírlap, 11 May 1975, p. 11.
[11] MTI. “Hétmilliónál Több Hanglemez, Kazetta.” Esti Hírlap, 8 Feb. 1978, p. 3.
[12] “Nominál- És Reálbér, Reáljövedelem.” Tények Könyve. Magyar És Nemzetközi Almanach ’97, Greger-Delacroix, Budapest, 1998.
[13] “Nominál- És Reálbér, Reáljövedelem.” Tények Könyve. Magyar És Nemzetközi Almanach ’97, Greger-Delacroix, Budapest, 1998.
[14] “A Sopianae Cigaretta Története.” A Sopianae Cigaretta Története | Dohány Múzeum, dohanymuzeum.hu/sopianae-cigaretta-tortenete. Accessed 24 June 2023.
[15] “Infláció Kalkulátor.” Kiszamolo.com, 30 Jan. 2023, kiszamolo.com/inflacio-kalkulator/.
[16] “Infláció Kalkulátor.” Kiszamolo.com, 30 Jan. 2023, kiszamolo.com/inflacio-kalkulator/.
[17] “Infláció Kalkulátor.” Kiszamolo.com, 30 Jan. 2023, kiszamolo.com/inflacio-kalkulator/.
[18] “Nominál- És Reálbér, Reáljövedelem.” Tények Könyve. Magyar És Nemzetközi Almanach ’97, Greger-Delacroix, Budapest, 1998.
[19] Berkó, Pál, and Béla Fehér. “Ki Mit Gyűjt? Hangok a Tasakban.” Magyarország, 27 July 1975, p. 20.
[20] Az eredeti árcédula alapján a saját példányon.
[21] Berkó, Pál, and Béla Fehér. “Ki Mit Gyűjt? Hangok a Tasakban.” Magyarország, 27 July 1975, p. 20.
[22] “Nominál- És Reálbér, Reáljövedelem.” Tények Könyve. Magyar És Nemzetközi Almanach ’97, Greger-Delacroix, Budapest, 1998.
[23] “Infláció Kalkulátor.” Kiszamolo.com, 30 Jan. 2023, kiszamolo.com/inflacio-kalkulator/.
[24] Tardos, Péter. “ABBA” ABBA Album., Editio Musica, Budapest, 1978.
[25] Gyongy, Paul (8 November 1979). „ABBA the World – Hungary”. Billboard. Nielsen Business Media, Inc. p. ABBA-18. ISSN 0006-2510. Retrieved 24 June 2023.
[26] “A Lemezposta Ajánlata.” Képes Újság, 6 Oct. 1979, p. 22.
[27] “Nominál- És Reálbér, Reáljövedelem.” Tények Könyve. Magyar És Nemzetközi Almanach ’97, Greger-Delacroix, Budapest, 1998.
[28] “Pepita Parádé. Magyar És Világslágerek Pepita Hanglemezen .” Ifjúsági Magazin, 1 Sept. 1979, p. 18.
[29] “Dallamról Dallamra. Jazz- És Poplemezeket Ajánlunk.” Szabad Föld, 1 Mar. 1981, p. 14.
[30] “Infláció Kalkulátor.” Kiszamolo.com, 30 Jan. 2023, kiszamolo.com/inflacio-kalkulator/.
[31] “Lemezposta. Ajánlatunk Karácsonyra.” Képes Újság, 20 Nov. 1982, p. 22.
[32] “Infláció Kalkulátor.” Kiszamolo.com, 30 Jan. 2023, kiszamolo.com/inflacio-kalkulator/.
[33] Jávorszky , Béla Szilárd, and János Sebők . A Magyarock Története 2. Az Újhullámtól az Elektronikáig, Népszabadság Könyvek, Budapest, 2006, p. 16.
[34] “Lemezposta. Ajánlatunk Karácsonyra.” Képes Újság, 20 Nov. 1982, p. 22.
[35] “Infláció Kalkulátor.” Kiszamolo.com, 30 Jan. 2023, kiszamolo.com/inflacio-kalkulator/.
[36] “Nominál- És Reálbér, Reáljövedelem.” Tények Könyve. Magyar És Nemzetközi Almanach ’97, Greger-Delacroix, Budapest, 1998.
[37] “A Nemzetközi Helyzet Fokozódik a Magyar Hanglemezpiacon .” Magyar Hírlap, 21 Dec. 1992, p. VI–VII.
[38] Az eredeti árcédula alapján a saját példányon.
[39] Az eredeti árcédula alapján a saját példányon.
[40] “CD- Sikerlista.” Új Demokrata, 24 Aug. 1995, p. 56.
[41] “Magyar Zeneklub.” Ifjúsági Magazin, 1 Sept. 1996, p. 2.