HONEY HONEY – AVAGY PÁROSAN SZÉP AZ ÉLET

HONEY HONEY – AVAGY PÁROSAN SZÉP AZ ÉLET

20324 nemcsak a Waterloo nagylemez és kislemez megjelenésének 50. évfordulója, hanem még a Honey Honey kislemez fél évszázados születésnapja is. A kiadvány 1974 júniusában jelent meg a világ több országában és aratott nagy sikert sok helyen.

Nem sokkal azután, hogy a svéd négyes befejezte az 1973-as nyári népparkos turnéját, a formáció hamarosan már újra a stúdióban volt, hogy az új, közös lemezükön dolgozzon. Ekkortájt már adott volt az ABBA név, így a csapat ekkor már annyira nem a tagok szólókarrierjére, hanem egy permanensebb, időt állóbb együttműködésre összpontosított, amelyben a közös munkán volt a hangsúly.

Ezek tekintetében nem meglepő az, hogy a Ring Ring nagylemez arctalansága, ugyanakkor stíluskavalkádja helyett egy egységesebb hangzású, ugyanakkor rendkívül sokszínű zenei anyagot hoztak össze, amelyben a dzsesszes amerikai hangvételű harmóniáktól a glam rock keményebb riffjein át a hagyományos középutas rádióbarát popslágerekig minden megtalálható volt, ami a hetvenes évek elején-közepén a zenei ízlést meghatározta.

A hatalmasat robbantó Waterloo mellett volt még több dal az 1974 tavaszán megjelent zenealbumon, amely megragadta a közönség figyelmét, és ezek között ott találjuk a Honey Honey-t is.

Az eredeti Polar kislemez Dániából. Forrás: Discogs

Az egyszerre country-s és német tánczenés-esztrádos hatásokat felvonultató, friss és romantikus hangvételű tempós dalban nem nehéz észrevenni azoknak a korábbi, mára már örökzöldnek számító klasszikusok lenyomatát, mint például a The Archies Sugar Sugar című popcukorkája, valamint a Middle of the Road Chirpy Chirpy Cheep Cheep címre hallható rágógumija.

A hippikorszak végeztével a könnyűzene több, jól elkülöníthető ága még tovább szakadt, amelyek egymástól nagyon gyorsan eltávolodtak, és önállóan fejlődtek tovább. A hetvenes évek elejét a hard rock mellett a rádióbarát, középutas popzene uralta, amelynek gyökerei az ötvenes-hatvanas évek slágereinek világához nyúltak vissza.

Stig Anderson, aki az ABBA karrierjének első felében a szövegek írásába is besegített, azt állította, hogy az igazi nagy sláger nemcsak zeneiségével, hanem közérthetőségével kell, hogy megragadja meg a közönséget, így olyan frappáns, mindenki számára könnyen érthető címekben látta a fantáziát, amelyek képesek arra, hogy pillanatok alatt meghódítsák a hallgatóközönséget. A Waterloo nagylemezen a címadó mellett a King Kong Song és a Hasta Manana mellett a Honey Honey volt még az, amely erre a „bekattanásra” épített.

A német Polydor kislemez. Forrás: Discogs

A vidám dal munkálatai 1973. október 17-én kezdődtek meg a stockholmi Metronome stúdióban, és a felvétel érdekessége az, hogy az akusztikus gitárok és a vonósok mellett a korszak menő szintetizátora, a mellotron színezi át a felvételt, amelyben még autoharp-ot is hallhatunk, amely a country műfaj egyik fontos hangszere. A szám szerkezete centrikus, a főtémát, amely refrén és verze is egyben, egy átkötés követi, amely után újra a főtéma következik, végtelenítve.

Annak ellenére, hogy a Honey Honey folytatja a People Need Love és a Love Isn’t Easy (But It Sure Is Hard Enough) által megkezdett felelgetős sorozatot, mégis hoz újdonságot – és ez nem más, mint az érzékiség és csipetnyi erotika, amelyek még játékosabbá és hangulatosabbá teszik a számot. A fiúk vokálszólamai is hasonlóan kerültek rögzítésre, azonban ezek közül inkább Björn hangja dominál, míg Benny halkabb és nazálisabb tónusai a háttérbe szorulnak.

A felvételi technika érdekessége az volt, hogy az ABBA ekkortájt már sokat kísérletezett a stúdióban – köszönthetően a csapat nagyszerű hangmérnökének, Michael. B. Tretow-nak.  Ő a stúdióban Frida és Agnetha énekhangjából keverte ki azt a bizonyos „harmadik hangot”, amely egyszerre hordozza a lányok önálló karaktereit, ugyanakkor fémesen, egyedi módon, a két szólam ügyesen összeolvadva egy hangként szólalt meg. A Honey Honey (a What About Livingstone mellett) talán az egyetlen olyan ABBA dal, amelyben könnyen tetten érhetjük azt, hogyan kísérletezett a csapat a tempó és a hangmagasság megváltoztatásával a stúdióban, főleg Frida szólamai azok, amelyeken érezhetjük, hogy ezeket ügyesen megdolgozták.

A szöveg tekintetében egy egyszerű, közérthető, ugyanakkor nagyon vizuális érzéki világ bontakozik ki a sorok közül, amelyet még az is megért, aki nem beszéli jól a nyelvet. Így egy olyan helyzetdalról van szó, amely kiválóan beillik a korszak szerelmes limonádészámai közé, azonban a technikai trükkök és az apróbb csavarok miatt ki is emelkedik ezek közül.

A Waterloo nagy sikere után a legtöbb külföldi lemezkiadó, akikkel az ABBA kapcsolatban állt, a Honey Honey-t választotta ki következő kislemeznek a formációval egyetértésben, így a dal nagy siker lett a kontinentális Európában, bizonyítva azt, hogy az Eurovízió után is van élet a győztesek számára. A kislemez Németországban a 2., Ausztriában és Svájcban a 4. helyet szerezte meg magának, míg TOP 20-as siker lett Dániában, Finnországban, Hollandiában és Belgiumban is. Sőt, az amerikai Billboard slágerlistán a 25. helyet is megszerezte magának, amely figyelemre méltó eredmény.

A kislemez B-oldalán a King Kong Song szerepelt az eredeti Polaros kiadásokon, azonban több ország a Ring Ring remixverzióját választotta ki erre a célra. Azonban az Egyesült Államokban a Dance(While the Music Still Goes On) és Spanyolországban a Hasta Manana került fel a kiadvány hátoldalára.  Az ABBA népszerűsítette a kislemezt 1974 késő tavaszától kezdve egészen őszig olyan országokban, mint Spanyolország, az Egyesült Államok és Németország, de elhangzott a dal Kelet-Németországban is az Ein Kessel Buntes című műsorban november elején, és nem sokkal később Ausztriában is.

Egy territórium akadt csak, amely nemet mondott a Honey Honey varázsának, és ez nem volt más, mint az Egyesült Királyság. Ott az ABBA helyi kiadója, az Epic nem látott fantáziát a felvételben, így helyette a Ring Ring átkevert, részben új hangszersávokkal dúsított verzióját jelentette meg kislemezen, azonban ez a 32. helynél nem jutott magasabbra a slágerlistán. A dal azonban nem maradt ismeretlen a brit közönség előtt, mivel a Sweet Dreams énekkettős egy saját változatot rögzített belőle, amely TOP 10-es sláger lett, bizonyítva azt, hogy a kiadó rossz döntést hozott.

A dalből a nagylemez munkálatainak vége felé készült egy svéd nyelvű átirat is, ez azonban nem hallható a Waterloo-n, azonban szerepel azon a kislemezen, amelynek A-oldalán a címadó felvétel svéd verziója hallható. Összehasonlítva az jól ismert angol nyelvű felvétellel, észrevehető az, hogy a helyi változat picivel lassabb, ugyanakkor a keverés is több apróbb eltérést mutat – főleg az éneksávok tekintetében.

1999-ben a Mamma Mia! szinpadi változatához Benny és Björn elővette a régi dalok soksávos szalagjait, és ezekből olyan keveréseket készített, amelyekben az éneksávok lettek kiemelve. A Honey Honey-ből is születettt ilyen változat, ennek az érdekessége, hogy hosszabb, ugyanakkor a vonósok helyett a hangsúly a billentyűs hangszereken van, és az énekszólamok is erőteljesebbek és kevésbé kidolgozottak.

A Honey Honey az ABBA korai korszakának egyik gyöngyszeme, amely így nem meglepő módon, sok kiadványon szerepel a zenekar korai válogatáslemezeitől kezdve a More ABBA Goldon át egészen a nagyobb gyűjteményes kollekciókig. Ezek mellett pedig a Mamma Mia! jukebox musical fontos eleme; ennek első felvonásban hallható, ugyanakkor szerepel az ebből készült 2008-as filmváltozatban is. Annak ellenére, hogy nem számít a svád négyes legkiemelkedőbb felvételei közé, mégis r a korai ABBA útkeresésének egyik fontos állomása.

 

Felhasznált irodalom:

“Abba Charts.” ABBA Charts, www.abbacharts.com/. Accessed 17 June 2024.

“Abba Discography | Discogs.” Discogs, www.discogs.com/artist/69866-ABBA. Accessed 17 June 2024.

Andersson, Benny, et al. MAMMA MIA! – A Mamma Mia! Musical És Az ABBA Dalainak Története. ShowTime Kft., 2009.

Palm, Carl Magnus. ABBA: The Complete Guide to Their Music. Omnibus Press, 2005.

Palm, Carl Magnus. ABBA: The Complete Recording Sessions, CMP Text, Stockholm, 2017.