Az első magyar nyelvű nagyobb rocklexikon 1980-ban jelent meg Tardos Péter szerkesztésében, aki elég szubjektíven, saját szájíze szerint válogatta össze a hazai és a nemzetközi popélet nagyjait – erről hamarosan részletesen is beszámolunk. Azonban emellett ott volt a két kiadást is megért Popzsebkönyv is, amelyet Sebes Tibor szerkesztett a korszak fiataljai számára.
Annak ellenére, hogy csak a legfontosabb énekesek és zenekarok kerültek bemutatásra a kiadványban, mégis olyan hiánypótlónak számító témákról is lehetett olvasni, mint például mik voltak akkortájt a legfontosabb kiadók és zenei stílusok, ugyanakkor azt is részletesen megtudhatjuk, hogy hogyan készülnek a lemezek – a stúdiómunkától kezdve egészen a vágáson át a megjelenésig.
Ezek mellett Sebes a magnósokra is gondolt, mivel a könyv végén kivágható kazettaborítók is szerepeltek. A nyolcvanas évek legeleje, amellett, hogy egybeesett egy nagyobb nosztalgiahullám kezdetével, valamilyen szinten egyfajta korszakhatárnak is számított, többek között ennek is köszönhető az a fajta „számvetés”, amely a korszak könnyűzenéjének történetét jellemezte.
Az előadó-bemutatásokat természetesen az ABBA nyitotta a mellékelt képpel. Az ehhez mellékelt rövid biográfia korrekt módon, lexikonszerűen, mégis könnyen érthető, olvasmányos stílusban mutatta be a svéd kvartettet.
„ABBA: a hetvenes évek egyik legsikeresebb énekegyüttese. Nevük jelentésével kapcsolatban több értelmezés született: az egyik variáció szerint a név a tagok nevének kezdőbetűiből állt össze (Agnetha, Benny, Annifrid, Björn), mások szerint az ABBA egy svéd halfeldolgozó üzem neve. Az együttes a Volvo cég után Svédország második számú üzleti vállalkozása.
A szórakoztató popzenében több okból megkülönböztetett jelentőségű a szerepük. Sikereik hátterében rendkívül hatásos és egyéni zenei világuk áll, s ezek a sikerek eddig csak a Beatles és Elvis Presley esetében voltak hasonlóan jelentősek. Eddig kiadott lemezeik példányszáma a százmillió felé közelít. Fellépésük a hetvenes évek első nagy áttörését jelentette az angolszász popzene hegemóniájával szemben. Zenei világuk a népzene bizonyos elemeiből és a romantikus muzsika fordulataiból táplálkozik. Számos hangszerelési és felvétel technikai újítást vezettek be (vokál hangzása, billentyűs hangszerek megszólalása).
Az ABBA férfitagjai már a hatvanas években zenéltek (a Hep Star nevű gitárzenekarban, illetve a Hootennany Singers nevű népzenei együttesben). A lányok később csatlakoztak hozzájuk, és csak fokozatosan alakult ki közreműködésükkel a jellegzetes ABBA-hangzás. Sikereik csúcspontja 1977-78-ra tehető: ekkor jelent meg az Album. és az ABBA-film. Legújabb felvételeiken az amerikai funky és a diszkó hangvétele érződik, Ez a világ jellemzi a legutóbbi, Voulez-Vous című, hazánkban is megjelent nagylemezüket. Számaik gyűjteményes válogatása a múlt év végén jelent meg, s ekkor került piacra új kislemezük a Gimme, gimme, gimme című felvétellel.”