Az 1980-as év az ABBA számára sok újdonságot hozott; a nagysikerű tavaszi japán koncertsorozat előtt még januárban Agnetha és Frida spanyol nyelvre ültette át a formáció több dalát; az anyag néhány hónappal később Gracias Por La Música címmel jelent meg. A felvételi munkálatokkal egy időben Benny és Björn Barbadoson időzött, hogy inspirációt gyűjtsön, és tavasszal már öt dal el is készült az új zenealbumra.
Azonban a zenekar helyzete teljesen más volt, mint egy évvel korábban. A diszkó után az új hullám, a post-punk és a korai szintipop voltak azok a berobbanó új műfajok, amelyek a slágerlistákat utalták a hagyományos tílusok mellett. Így az ABBA előtt ott volt a lehetőség, hogy új utakra induljon, és ez – több diszkóelőadóval szemben – a kvartett számára jól sikerült. A megújulás folyamán visszatértek a klasszikus popzenéhez, ügyesen szintetizálva mindent, ami az elmúlt nyolc évben a tagokat zeneileg és magánéletileg érte.
Ennek a megújulásnak az első látványos állomása volt a The Winner Takes It All; a középtempós ballada visszavitte a formációt a brit slágerlisták élére, és az „új, felnőtt hangvételű” ABBA-t sikerrel mutatta be. A dal mai napig is az együttes egyik legnagyobb hatású felvétele, köszönhetően a személyes ihletésnek és a kiemelkedő művészi minőségnek.
Agnetha és Björn 1978 karácsonyán költöztek szét, a válást 1979. január 16-án jelentették be a sajtóban, a bírósági végzést másfél évvel később, 1980 júliusában mondták ki. Ezek miatt nem meglepő, hogy ez a másfél éves folyamat beszivárgott a felvételekbe. Annak ellenére, hogy a két érintett igyekezett együtt dolgozni – immáron kevesebb feszültséggel – mégsem volt ez egy könnyű időszak az énekesnőnek, annak ellenére sem, hogy a dal születése idején már egy új párkapcsolatban élt.
Azonban mind Agnetha, mind pedig Björn is tagadja azt, hogy a dal közvetlenül az ő történetüket mutatta be, azonban az érzelmi háttér egyértelműen ebből az élményből merített.
„A szöveg nem az Agnethával történő válásomról szól. Tényleg nem. Persze érezhető rajta, hogy olyasvalaki írta, aki hasonló dolgokon ment keresztül, de ezt leszámítva fikció az egész. Például a mi esetünkben nem volt „győztes”, aki a partvonalról figyelte volna ezt a szörnyűséget.”[1] – nyilakozta Björn a Mamma Mia! című könyvben.
A The Story of My Life-ra keresztelt dal a Viggsö-i kis nyaralóban született. Az első verziót 1980. június 2-án rögzítették, ez azonban túl metrikus és szögletes volt, így elvetették, és csak 6-én kezdtek dolgozni az új megközelítésen. A francia sanzonforma által ihletett új változat jóval levegősebben szólt, ugyanakkor ennek klasszikusabb hangvétele időtlenséget sugárzott magából.
A dalszöveget Björn az éneksávok felvétele előtti éjszaka írta egy üveg whisky társaságában.
„Kipróbáltam, valóban segít-e az írásban a pia. Korábban már csináltam ilyesmit, abszolút nem működött (…) De ezúttal bejött. (…) Egyszerűen csak jöttek a szavak. Alig kellett valamit változtatnom rajta, annyira fantasztikus volt.”[2]
Másnap az énekfelvételek során is érzelmes volt a helyzet. Amikor Agnetha megkapta a sorokat és elolvasta a dalszöveget, megkönnyezte az élményt. Az énekesnő így jellemezte a dalt:
„A The Winner Takes It All minden ABBA dal közül a legjobb. A szöveg mélyen személyes ihletettségű, míg a zenei világ páratlan. A dal éneklése olyan volt, mintha színészkednék. Az járt a fejemben, hogy nem szabad hagyni, hogy az érzéseim átvegyék az uralmat. Egy jó ideig tartott ezután, mire rájöttem, hogy egy mesterművet csináltunk. (…)”[3]
Évtizedekkel később így nyilatkozott a számról:
„Akkor hallgatom meg a dalt, ha azt érzem, hogy csüggedek, és utána megveregetem a vállam, hogy igen, ebben tényleg jó voltál”[4]
A dalban két rész dominál, amelyek egymást követik folytonosan. A zenei felépítés egyszerű, letisztult, de rendkívül hatásos, mivel a hangszerelés fokozatosan építkezik, kezdve a zongorával, majd belépnek az akusztikus és elektromos gitárok, a basszusgitár, a vokálok és a vonósok. A refrének katartikusak, a dallamvonal egyszerű, mégis kifejező. Az egyszerűség ellenére a szám mégsem válik unalmassá, mivel a feszültségteremtést a be- és kilépő hangszer- és éneksávok teremtik meg.
A végeredmény tekintetében Frida így látja a The Winner Takes It Allt:
„Van néhány olyan Agnetha énekelt dal, amit én magam is szívesen elénekeltem volna, és ez az egyik ilyen. Természetesen zseniálisan csinálja, és nem arról van szó, hogy sok más nagyszerű dalt nem énekelhettem – csak ezt az egyet annyira szeretem.”[5]
A dalhoz egy rendkívül drámai videoklip is készült. Ezt 1980. július 12-én forgatták Marstrand tengerparti városkájában, Lasse Hallström rendezésében. Azért választották ezt a helyszínt, mert Hallström itt dolgozott legújabb filmjén. A felvételekre Frida és Benny saját hajójukon érkezett, Björnt menyasszonya, Lena kísérte, míg Agnetha Linda lánya és akkori udvarlója Dick Håkansson társaságában utazott a helyszínre.
Annak ellenére, hogy a zenekar tagjai jó hangulatban voltak és sokat viccelődtek, a felvételen, a kisfilmből ez csak pár snitt erejéig jelent meg. A fókusz a vörösbe öltözött Agnetha magányos alakján volt, aki egyedül ült a szálloda ebédlőjében, a zongora mellett, illetve magányosan sétált a kihalt tengerparton. A zenekar többi tagja szinte csak a háttérben tűnik fel, eltekintve néhány önálló beállítástól.
“Agnetha arca mindent elmond. Nem kellett semmi más hozzá.”– nyilatkozta a neves rendező 2002-ben egy STV-s interjúban.
A dal kislemezen – hátoldalán az Elaine-nel – 1980. július 21-én jelent meg Svédországban, míg Franciaországban négy nappal korábban, az Egyesült Királyságban pedig négy nappal később került a boltokba. A dal az ABBA egyik legnagyobb sikere lett, olyan országokban került fel a toplisták élére, mint az Egyesült Királyság, Hollandia, Belgium, Írország és Finnország, de a világon szinte mindenhol Top 10-es sláger lett. Így az Egyesült Államokban is, ahol a 8. helyét szerezte meg. A hagyományos 7”-es formátum mellett 12”-es maxi lemezen is kiadták a dalt, ugyanakkor a brit Epic kiadó egy különleges szuvenír verziót is piacra dobott.
A kislemez fotói korábban, a tavasz folyamán készültek. A fényképész Heinz Angemayr volt. A sorozat egy részét a Gracias Por La Música nagylemezhez használták fel, míg a kislemezre azokból a vidám hangulatú portrékból válogattak, amelyeken az ABBA tagok hawaii stílusú ingeket viselnek.
Annak ellenére, hogy az ABBA nem tervezett turnét, a dalt két tévéműsorban is bemutatták az ősz folyamán; október 21-én Párizsban a Stars program keretén belül, míg november 27-én a német Show Express pedig műholdas közvetítéssel varázsolta a német tévékbe az ABBA-t Stockholmból.
A The Winner Takes It All megjelenése óta az ABBA egyik legfontosabb és kikerülhetetlen fénypontja, amely az elmúlt negyvenöt évben számtalan válogatáslemezen szerepelt. A feldolgozások sora is hosszú; először olyan előadók dolgozták fel a számot szinte azonnal a megjelenés után, mint Mireille Mathieu (Bravo tu as gagné) és Helena Vondrackova (A ty se ptáš, co já). A kilencvenes években az ABBA-reneszánsz hatására az E-Rotic és az ABBACadabra dancepop formációk is rögzítették a balladát saját stílusukban, majd a következő évtizedekben Anne Sofie Von Otter, Susan Boyle és Cher is elénekelte ezt az időtlen örök klasszikust. De rajtuk kívül a dal hatása még jól tetten érhető a nagyszerű Dream Academy Indian Summer című slágerén is. Nem meglepő módon a Mamma Mia! filmben és színdarabban is fontos szerepet tölt be a ballada, amely 2022 óta a Voyage koncertshow zárótétele is egyben.
Felhasznált irodalom:
“Abba Charts.” ABBA Charts, www.abbacharts.com/. Accessed 24 July. 2025.
“Abba Discography | Discogs.” Discogs, www.discogs.com/artist/69866-ABBA. Accessed 24 July. 2025.
Andersson, Benny, et al. MAMMA MIA! – A Mamma Mia! Musical És Az ABBA Dalainak Története. ShowTime Kft., 2009.
Fältskog, Agnetha, and Brita Ahman. As I Am – ABBA Before & Beyond, Virgin Publishing, London, 1997.
Palm, Carl Magnus. Abba: Bright Lights Dark Shadows, Omnibus Press, 2001.
Palm, Carl Magnus. ABBA: The Complete Recording Sessions, CMP Text, Stockholm, 2017.
Potiez, Jean-Marie. Abba: The Book, Aurum, London, 2003, p. 152.
Idézetek:
[1] Andersson, Benny, et al. Mamma Mia! – A Mamma Mia! Musical És Az ABBA Dalainak Története. Show Time Budapest Kft. , 2009.
[2] Andersson, Benny, et al. Mamma Mia! – A Mamma Mia! Musical És Az ABBA Dalainak Története. Show Time Budapest Kft. , 2009.
[3] Potiez, Jean-Marie. Abba: The Book, Aurum, London, 2003, p. 152.
[4] Palm, Carl Magnus. ABBA: The Complete Recording Sessions, CMP Text, Stockholm, 2017.
[5] Potiez, Jean-Marie. Abba: The Book, Aurum, London, 2003, p. 152.